Kezdjük talán ott, hogy nem én és nem a Szegedi Civil Háló szervezi a Melegség és megismerés elnevezésű, pedagógusoknak önkéntes jelleggel civilek által tartott, és az LMBT-diákok meglévő problémás élethelyzeteire értelmes választ adni kívánó projektet. Az, hogy olyannyira összemostak velük, hogy a nevet beütve a keresőbe egyre inkább magunkat, vagy konkrétan magamat találom meg, egyfelől vicces és mutatja a fegyvertelen pártos sajtó groteszkségét, ugyanakkor nagyon megtisztelő is, hiszen egy nagyon jó kezdeményezésről van szó, amely hatalmas ellenszélben próbál értelemmel harcolni az agyatlan buzizással szemben.

Toroczkai Lászlóék pártja, a Fidesszel csöppet sem összefonódott Mi Hazánk Mozgalom erre törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésbe, amely megtiltaná a "homoszexuális propaganda" terjesztését az iskolákban. Erre mondják nálunk, gyíkoknál, hogy "it's wrong on so many levels", azaz amikor egy állítás annyi hülyeséget tartalmaz, hogy azt se tudod, hol kezdd el kifejteni. Ja, és érdekes módon a kormányközeli sajtó ezt a nyilvánvaló és gyakorlatilag nem is titkolt homofóbiát érdekes módon nem kéri úgy számon a párt volt jobbikosain, mint teszi azt - teljesen jogosan - a jelenlegi jobbikosokkal.

Na, de tényleg kezdjük az elején. A szexuális orientáció, azaz, hogy ki iránt érzek vonzalmat, bár egyesek szerint nem ekzakt, inkább egy skálán ábrázolható dolog, semmiképpen nem választás kérdése. Azaz nem tudok úgy dönteni, hogy holnaptól meleg leszek, és az LMBT-embereket sem lehet átnevelő-táborokban "kigyógyítani" orientációjukból, ez az elmúlt évszázadokban általában csak nagyon sok ember megnyomorításához vezetett, az ilyen procedúrák gyakran torkollottak az elszenvedő fél öngyilkosságába, de természetesen "eredményre" nem vezettek, hiszen a szexuális orientáció nem választás kérdése, az adottság. (Más kérdés, hogy ezeket az áltudományos téziseket még ma is hangoztatják, de nem csak elborult alufóliasisakos szubkultúrákban, hanem például a közszolgálati tévé "kulturális" csatornáján.)

Ennél fogva nem lehet propagálni, ahogyan a kékszeműséget sem, az alacsony testalkatot sem, és még sorolhatnám. Nem tudok meleg lenni azért, mert láttam egy nagyon fasza propagandát, az egész értelmezhetetlen képtelenség. Egy valamit lehet propagálni: a megismerést, és hogy meglévő helyzetekre gyűlölködés helyett értelmes válaszokat adjunk. Ugyanis - mivel a szexuális orientáció nem választás kérdése, hanem kialakul - így vannak LMBT-diákok, ha tetszik ez Toroczkai Lászlónak, ha nem. 

Ők iskolába járnak, ott pedig problémákkal szembesülnek, mint kirekesztés, gyűlöletkeltés ellenük, rejtőzködés kényszere, verbális és fizikai agresszió csak azért, mert azok, akik (erről olvasnivaló például itt és itt). Ez persze Toroczkai és a hozzá hasonló zsebnácik áldásos tevékenységének eredménye, akik az elmúlt pár évtizedes romboló tevékenységükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy most itt tartsunk. 

Az a program, amelyet éppen jogszabályokkal szeretne betiltani, az tehát éppen az általa okozott károk ártalamcsökkentésén dolgozik, nevezetesen, hogy a már meglévő konfliktusokat, problémás helyzeteket értelmesen, ésszel lehessen kezelni. Megértem persze, hogy ő ebben ellenérdekelt, hiszen ha esetleg a diákok azzal a szemlélettel szembesülnek, hogy a másik megbélyegzése és az artikulálatlan buziző üvöltözés és az erőszak helyett meg lehet ismerni a másikat, ráébredhetünk, hogy amúgy épp olyan ember, mint én vagyok, ezért nem kell utálnom, és a kérdéses helyzeteket értelmesen, racionálisan is meg lehet oldani, akkor minden bizonnyal gyorsan elfogy az amúgy sem túl népes szavazótáborának utánpótlása.

Én a kérdésben mindig ugyanazt az álláspontot foglalom el. A kormányközeli pártos sajtó ezért hol Piedesztálra emel, amikor éppen a szegedi szocialistákkal kerülök emiatt szembe, hol az objektivitás álcája mögé próbál a komment szekció csürhéje elé vetni. Hol engem próbál revolverezni azzal például, hogy a Jobbik homofób, hol a Jobbikot azzal, hogy én nem vagyok az. Sajnálom, hogy a makói önkormányzati képviselő úrnak csak a legkomformistább elutasításra tellett, de az én véleményem nem változott. Senkit nem érhet olyan dolgok miatt hátrány, amelyről nem tehet, amelyre nincs befolyással. Ma Magyarországon az LMBT-emberekkel ez történik, ami elfogadhatatlan és polgári jogállamban tűrhetetlen. 

Ezért önkénteskedem a Pride-on, ezért állok ki a házassági egyenlőség mellett, és ezért foglalkozom az LMBT-emberek nehézségeivel régóta újságíróként és civil aktivistaként egyaránt - függetlenül attól, hogy a valójában csak a saját pillanatnyi érdekeiket néző pártos médiumok és politikusok ezt milyen előjellel tüntetik fel.

Csak egy dolgot nem értek: tényleg olyan ultraliberális dolog lenne megismerni egymást?