Talán akkor jelenthetjük ki, hogy nincs szükség már az LMBT-emberek elfogadásáért kiálló Pride felvonulásra, amikor egyszer úgy tudunk végigmenni, hogy nem kellenek kordonok, mert nincsenek gyűlölködő ellentüntetők, akik tojással dobálják a menetet - mondta Halászi Krisztina, a Szegedi LMBT Közösségért csoport tagja a Szegedi Civil Háló Gondolj másképp a jövőre! sorozatának első rendezvényén december 10-én.
A beszélgetésen megtudhattuk, hogy a szegedi civil szervezet sorra hallja a megdöbbentő történeteket arról, hogy egyes embereket hogy ér kirekesztés nemi identitásának kiderülése után. A középiskolás diákok közt végzett felmérés például olyan történetekről számol be, amikor diákokat szóban, majd fizikailag is bántalmaztak.
Volt, akinek vizet öntöttek a táskájába, másnak betörték az orrát. Ez utóbbinak saját beszámolója szerint azt mondta az osztályfőnöke, hogy viselje el valahogy ezt az érettségiig.
De aki azt gondolná, a fővárosban nincs homofóbia: egy budapesti gimnáziumban egy tanár pár éve amiatt szörnyűlködött a diákjainak, hogy látott egy “buzigyereket” a metrón, és azt fejtegette, hogy az ilyeneknek “be kéne verni a képét”.
Pont ezért volna fontos, hogy a tanárnak készülő hallgatók részesüljenek érzékenyítésben - ez ugyanis jelenleg nem történik meg, de nem csak az LMBT-emberekkel kapcsolatban, hanem pl. a romákkal és más kisebbségekkel szemben sem.
Azon diákok élete, akik nem a biológiai nemükkel tudnak azonosulni, még a saját nemükhöz vonzódóékhoz képest is sokkal nehezebb. Sokan csak érettségikor, vagy egyéb iskolaváltáskor merik egyáltalán fölvállalni - mondjuk azáltal, hogy elkezdenek hormonokat szedni. Vagy befejezés előtt iskolát váltanak.
De ha azt hinnénk, a homofóbia kinőhető, látni kell, hogy a mai napig tucat olyan történetet hallani, amely arról szól, hogy kirúgtak, vagy nem vettek föl valaki munkahelyre, mert kiderült róla, hogy meleg.
Ráadásul Szeged és a Dél-Alföld felmérések szerint még az egyik legelfogadóbb hely a fővárossal egyetemben a nemi kisebbségek irányába - kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A mai napig rengetegen vannak, akiknek még saját családjuk előtt is titkolniuk kell, kik ők valójában.
A beszélgetésen szó esett arról, hogy a szegedi közösség igyekszik a szemléletformáló tevékenység mellett fellépni a jogsértésekkel szemben - az országos Háttér Társasággal és pl. a TASZ jogvédő szervezettel közösen - de nem tudnak mindenhol ott lenni. Akit jogsérelem ér, fordulhatnak hozzájuk, ugyanis ezt még mindig nagyon kevesen teszik meg - helyette megbecsülni is nehéz, mennyien burkolóznak hallgatásba.
Fotók: Kovács Gábor
Család
A családok évében bár a kormányzat futószalagon osztogatja, ki nem család, valójában nem a politikusok feladata ezt eldönteni. Azt azonban fontos megjegyezni - hangzott el -, hogy a homofóbiát legitimálhatja, ha vezető döntéshozók szájából hangoznak el konkrétan, vagy átvitten kirekesztő mondatok.
Ennél konkrétabb hatása van az általuk hozott diszkriminatív törvényeknek. Bár Magyarországon vannak szivárványcsaládok által örökbefogadott gyermekek, egészen abszurd akadályokat állítanak eléjük. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élő meleg vagy leszbikus pár nem fogadhat örökbe, csak ha külön válnak. Amennyiben valaki csak párkapcsolatban él, úgy igen, de hivatalosan csak egyikük lesz nevelője a gyereknek.
A bejegyzett élettársi kapcsolat egyébként nem biztosít azonos jogokat a házassággal - például a másik nevét nem lehet a ceremóniához kapcsolódóan felvenni, csak külön eljárással, magasabb költséggel a születési név megváltoztatásával, ezen kívül öröklés terén sem biztosítottak ugyanazok a feltételek.
A család szeretetközösség.
- foglalta össze Krisztina, ő lényegét tekintve mit tekint családnak. Azt is elmondta, azáltal, hogy a szivárványcsaládok nehezebben kapnak lehetőséget örökbe fogadásra, úgy amennyiben ez lehetővé válik, jobban, odaadóbban készülnek rá.
Előítéletek
- Amikor nálunk középiskolában biológiaórán szó volt a homoszexualitásról, minden fajta kommentár nélkül levetítettek egy "dokumentumfilmet", amely egy biszexuális férfiről szólt, aki a szeretőjétől elkapott HIV-vírussal megfertőzte a feleségét - érzékeltette, az oktatás mennyire megalapozhatja, és táplálhatja az előítéleteket.
Mára már nem számít betegségnek, de sokan még mindig akként tekintenek rá. Ezzel némiképp ellentmondásosan mások erkölcsi vétekként, és összemossák például a pedofíliával, amely egészen abszurd. Elhangzott: ha egy tanárt mondjuk meglátnak, hogy iskola után azonos nemű párjával találkozik, a szülők gyakran elkezdnek ellene dolgozni.
A vallásos előítéletek is jelen vannak, ugyanakkor pozitív tendencia, hogy egyre több LMBT-barát felekezet és gyülekezet alakul - van ilyen Szegeden is - ugyanis Krisztina hangsúlyozta: nagyon sok LMBT-ember mélyen hívő, és a velük szembeni ellenséges viselkedés komoly disszonanciát okoz bennük.
Januárban folytatjuk
Ez egy összefoglaló a Szegedi Civil Háló Gondolj másképp a jövőre! című szemléletformáló rendezvénysorozatának első rendezvényéről. A kérdéssel témaHáló podcast-sorozatunkban is foglalkozni fogunk, januárban pedig folytatjuk beszélgetés-sorozatunkat.
A Szegedi Civil Háló változtatni akaró helyi civileket gyűjt össze a lokális ügyek képviseletére, amelyek keretében szemléletformáló eseményeket, vitaesteket is rendezünk. Így született meg rendezvénysorozatunk is, mely befogadható stílusban, de komoly témákat kínál azoknak, akik a szezon szórakoztató rendezvényei mellett egy-egy komolyabb hangvételű eszmecsere iránt is érdeklődnek.
Beszélgetés-sorozatunk két részes. Első része - melynek első állomása volt 10-én - félreértett társadalmi csoportokkal kapcsolatos előítéleteket igyekszik lebontani. A jövőben tervezett témák: vegánok, ateisták, artisták, civilek - a lista folyamatosan bővül a szervezés során.
Rendezvénysorozatunk második fele a tervek szerint a fenntartható fejlődés körül fog majd zajlani, azon belül is a helyben alkalmazható cselekvésekre koncentrálva elsősorban.
