“Amíg embereket rúgnak ki miatta, addig nem tekinthetjuk a melegséget hálószoba-problémának”

Gondolj másképp a jövőre! 1.: LMBT-emberek

2018. december 11. - Kristóf Tarnay

Talán akkor jelenthetjük ki, hogy nincs szükség már az LMBT-emberek elfogadásáért kiálló Pride felvonulásra, amikor egyszer úgy tudunk végigmenni, hogy nem kellenek kordonok, mert nincsenek gyűlölködő ellentüntetők, akik tojással dobálják a menetet - mondta Halászi Krisztina, a Szegedi LMBT Közösségért csoport tagja a Szegedi Civil Háló Gondolj másképp a jövőre! sorozatának első rendezvényén december 10-én.

A beszélgetésen megtudhattuk, hogy a szegedi civil szervezet sorra hallja a megdöbbentő történeteket arról, hogy egyes embereket hogy ér kirekesztés nemi identitásának kiderülése után. A középiskolás diákok közt végzett felmérés például olyan történetekről számol be, amikor diákokat szóban, majd fizikailag is bántalmaztak.

Volt, akinek vizet öntöttek a táskájába, másnak betörték az orrát. Ez utóbbinak saját beszámolója szerint azt mondta az osztályfőnöke, hogy viselje el valahogy ezt az érettségiig.

De aki azt gondolná, a fővárosban nincs homofóbia: egy budapesti gimnáziumban egy tanár pár éve amiatt szörnyűlködött a diákjainak, hogy látott egy “buzigyereket” a metrón, és azt fejtegette, hogy az ilyeneknek “be kéne verni a képét”.

Pont ezért volna fontos, hogy a tanárnak készülő hallgatók részesüljenek érzékenyítésben - ez ugyanis jelenleg nem történik meg, de nem csak az LMBT-emberekkel kapcsolatban, hanem pl. a romákkal és más kisebbségekkel szemben sem. 

Azon diákok élete, akik nem a biológiai nemükkel tudnak azonosulni, még a saját nemükhöz vonzódóékhoz képest is sokkal nehezebb. Sokan csak érettségikor, vagy egyéb iskolaváltáskor merik egyáltalán fölvállalni - mondjuk azáltal, hogy elkezdenek hormonokat szedni. Vagy befejezés előtt iskolát váltanak.

De ha azt hinnénk, a homofóbia kinőhető, látni kell, hogy a mai napig tucat olyan történetet hallani, amely arról szól, hogy kirúgtak, vagy nem vettek föl valaki munkahelyre, mert kiderült róla, hogy meleg. 

Ráadásul Szeged és a Dél-Alföld felmérések szerint még az egyik legelfogadóbb hely a fővárossal egyetemben a nemi kisebbségek irányába - kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A mai napig rengetegen vannak, akiknek még saját családjuk előtt is titkolniuk kell, kik ők valójában.

A beszélgetésen szó esett arról, hogy a szegedi közösség igyekszik a szemléletformáló tevékenység mellett fellépni a jogsértésekkel szemben - az országos Háttér Társasággal és pl. a TASZ jogvédő szervezettel közösen - de nem tudnak mindenhol ott lenni. Akit jogsérelem ér, fordulhatnak hozzájuk, ugyanis ezt még mindig nagyon kevesen teszik meg - helyette megbecsülni is nehéz, mennyien burkolóznak hallgatásba.

Fotók: Kovács Gábor

Család

A családok évében bár a kormányzat futószalagon osztogatja, ki nem család, valójában nem a politikusok feladata ezt eldönteni. Azt azonban fontos megjegyezni - hangzott el -, hogy a homofóbiát legitimálhatja, ha vezető döntéshozók szájából hangoznak el konkrétan, vagy átvitten kirekesztő mondatok.

Ennél konkrétabb hatása van az általuk hozott diszkriminatív törvényeknek. Bár Magyarországon vannak szivárványcsaládok által örökbefogadott gyermekek, egészen abszurd akadályokat állítanak eléjük. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élő meleg vagy leszbikus pár nem fogadhat örökbe, csak ha külön válnak. Amennyiben valaki csak párkapcsolatban él, úgy igen, de hivatalosan csak egyikük lesz nevelője a gyereknek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egyébként nem biztosít azonos jogokat a házassággal - például a másik nevét nem lehet a ceremóniához kapcsolódóan felvenni, csak külön eljárással, magasabb költséggel a születési név megváltoztatásával, ezen kívül öröklés terén sem biztosítottak ugyanazok a feltételek.

A család szeretetközösség. 

- foglalta össze Krisztina, ő lényegét tekintve mit tekint családnak. Azt is elmondta, azáltal, hogy a szivárványcsaládok nehezebben kapnak lehetőséget örökbe fogadásra, úgy amennyiben ez lehetővé válik, jobban, odaadóbban készülnek rá.

Előítéletek

- Amikor nálunk középiskolában biológiaórán szó volt a homoszexualitásról, minden fajta kommentár nélkül levetítettek egy "dokumentumfilmet", amely egy biszexuális férfiről szólt, aki a szeretőjétől elkapott HIV-vírussal megfertőzte a feleségét - érzékeltette, az oktatás mennyire megalapozhatja, és táplálhatja az előítéleteket.

Mára már nem számít betegségnek, de sokan még mindig akként tekintenek rá. Ezzel némiképp ellentmondásosan mások erkölcsi vétekként, és összemossák például a pedofíliával, amely egészen abszurd. Elhangzott: ha egy tanárt mondjuk meglátnak, hogy iskola után azonos nemű párjával találkozik, a szülők gyakran elkezdnek ellene dolgozni.

A vallásos előítéletek is jelen vannak, ugyanakkor pozitív tendencia, hogy egyre több LMBT-barát felekezet és gyülekezet alakul - van ilyen Szegeden is - ugyanis Krisztina hangsúlyozta: nagyon sok LMBT-ember mélyen hívő, és a velük szembeni ellenséges viselkedés komoly disszonanciát okoz bennük.

civilhalo_logok_zold_allo_cropped.pngJanuárban folytatjuk

Ez egy összefoglaló a Szegedi Civil Háló Gondolj másképp a jövőre! című szemléletformáló rendezvénysorozatának első rendezvényéről. A kérdéssel témaHáló podcast-sorozatunkban is foglalkozni fogunk, januárban pedig folytatjuk beszélgetés-sorozatunkat.

A Szegedi Civil Háló változtatni akaró helyi civileket gyűjt össze a lokális ügyek képviseletére, amelyek keretében szemléletformáló eseményeket, vitaesteket is rendezünk. Így született meg rendezvénysorozatunk is, mely befogadható stílusban, de komoly témákat kínál azoknak, akik a szezon szórakoztató rendezvényei mellett egy-egy komolyabb hangvételű eszmecsere iránt is érdeklődnek.

Beszélgetés-sorozatunk két részes. Első része - melynek első állomása volt 10-én - félreértett társadalmi csoportokkal kapcsolatos előítéleteket igyekszik lebontani. A jövőben tervezett témák: vegánok, ateisták, artisták, civilek - a lista folyamatosan bővül a szervezés során. 

Rendezvénysorozatunk második fele a tervek szerint a fenntartható fejlődés körül fog majd zajlani, azon belül is a helyben alkalmazható cselekvésekre koncentrálva elsősorban.

A tavaly áprilisi szegedi CEU tüntetés legemlékezetesebb pillanatai

Holnap öt órától a Dugonics téren a szökőkútnál ismét CEU-s tüntetést tartunk - ezúttal a Csongrád megyei Momentummal közösen. Tavaly áprilisban már tartottunk egyet, akkor a közel ezren voltunk, ezzel az utóbbi idők egyik legjelentősebb vidéki demonstrációja lettünk. A legérdekesebb pillanatokat felidézve készülünk a holnap estére.

Nagyon érződött a hangulat a CEU-s tüntetés előtt. Az egyetemen órák közt mindenki erről beszélt, hogy most akkor mi lesz, felszólalok-e, hány embert várunk. Mondtam, nem tudom, remélem, sokan leszünk, gyertek.

Sokan lettünk. Jöttek sorban ki az ismerős arcok, diákok tanárok, idősek, fiatalok, családok, nyugdíjasok tömeggel. A vonulásnál először mi próbáltuk skandáltatni az összegyűlt, és közben is gyarapodó tömeget, majd egy idő után már maguktól tették meg. A Fidesz-iroda előtt már egy dob is előkerült, ami kifejezetten jó hangulatot adott a skandálásokhoz - például amikor a kormánypropaganda aktuális agymenését kifigurázva azt kiabáltuk, hogy “repülővel jöttünk, ti helikopterrel”.

l3179005.jpgForrás: Delmagyar.hu


Az akkori tudósítást gondolom, a többség olvasta, itt lehet visszaemlékezni rá, most inkább egy sztorizós-visszaemlékezős-mosolygós poszt következik az egyik szervező szemszögéből.

Néni vs. fotós

A tüntetés elején emlékszem, egy idős hölgy odajött vitatkozni. Eleinte a tüntetésről, aztán persze hamar áttértünk a kormány pozitív-negatív megítélésébe. Igazából én estig elvitatkoztam volna vele (csak a többiek szóltak, hogy lassan kezdenünk kéne már), ám ekkor a dolog izgalmas fordulatot vett. Török János a Délmagyar fotósa megörökítette, amint a nénivel vitatkozunk - lévén, hogy felszólaló voltam, és nem álltunk messze a "színpadtól". Ez a néninek nagyon nem tetszett, először csak szóban tiltakozott, majd megpróbálta kicsavarni a nála egy fejjel magasabb fotós kezéből a kamerát - nem járt sikerrel, de a lap másik fényképésze meg is örökítette a jelenetet.

6.jpgForrás: Delmagyar.hu

Cicaharc a TIK-kel a helyért

A tüntetés maga a TIK előtti járdán volt, ez ugyanis közterület. Igen, mi is azóta is megjártuk - most éppen az európai ügyészséges aláírásgyűjtéses pultunkkal -, de az, húzzuk alá sokszor. Kemény vita ment a TIK-kel ezen, nem akartak beengedni minket a fűre, de ami a poén, a tömeget sem.

Végül mindennek utánanézve kiderült, a járda vonalától már állhatunk, az ugyanis már nem az egyetemé, így mi konkrétan a járda szélén sorakoztunk föl, a hangosítás is ott volt, a tömeg pedig az úttesten állt - mire belejöttünk a beszédeinkbe, már szépen be is telítette azt. Aztán persze már felmentek a járdára, ezt mégsem tudtuk megakadályozni.

via GIPHY

A Fidesz-székházra kitűzött zászló

Az idei választáson Szegeden belül elért, nem túl fényes eredményei óta a Viktor Hugo utcai székház gyakorlatilag üresen kong, már a faliújságról is eltűntek a korábban rendszeresen kitett és szépen szövegkiemelővel kihúzgált Magyar Idők-kivágások is, egyedül a kirakattal szembeni közlekedési táblák hátuljára ragasztott ellenzéki matricák árulkodnak arról, hogy itt ténylegesen egy politikai szervezet irodája található. Akkor ez még nem így volt, amikor a TIK-től átvonultunk a Fidesz-székházhoz, konkrétan benn voltak a Fideszesek.

l3179147.jpg
Forrás: Delmagyar.hu


Ki is jöttek, lett is belőle vicces jelenet (lásd: lejjebb), ám azt még bentről nézték végig, amikor a fenti üres tartóra kitűztük az Európai Unió zászlaját. Nem volt könnyű, Kovács Tamás tartott bakot, én tűztem volna, de jó magasan volt, sehogy se maradt benne a tartóban, savazott is érte a SzegedMa, hogy "zászlóbörleszk" volt, irigyeltem is Nikóékat a pesti rádióépületnél, akiknek rögtön ott maradt, de végül Tamás állította bele a rúdtartót megtartó vasak mögé. A poén az volt, hogy utána napokig ott maradt még, poénkodott is rajta, hogy adják vissza, vagy tüntessék fel a helyi PM-et a támogatóik közt. Végül leszedték, de azóta sem tudni, mi lett vele, hova tették.

Egyébként a beszédek közt meg is próbáltak ténylegesen reagálni a tiltakozásra, én az akkori tudósítás szerint állítólag azt mondtam Nógrádinak, hogy tanuljon erkölcstant, bár én ilyenre nem emlékszem, de fogadjuk el az idő homályában, hogy így volt.

A Fidesz megijedt

Ezért elkezdtek fenyegetőzni. Először is a helyi Fidesz adott ki egy közleményt, amely a szokásos bullshit-generátorral készült, de amikor éppen kézi vezérlés alá vontak mindent, elég fenyegetően hangzott a keresztapásan megfogalmazott "nem szerencsés, ha az universitas oktatói pártpolitikai jellegű uszításban vállalnak szerepet." Akkor erre reagáltam is.

Ezt követően Lázár János is beleszállt a szegedi egyetembe, mert annak hallgatói és tanárai közül sokan úgy mertek dönteni, hogy kijönnek tüntetni. Lázár számára ez azt jelentette, hogy az egyetem aktívan kormányellenes politikát folytat, amit a rektor gyorsan arra korrigált, hogy nem, ők nem folytatnak semmilyet (a CEU melletti kiállást is csak a dékánok és végül az EHÖK írta alá). Nos, nem akarok kárörvendő lenni, de Lázár azóta már nem miniszter, és miután nem sikerült teljesen betiltania a dohányzást, szabadidejét azzal tölti, hogy a helyi médiának lenyilatkozza, hogy Botka Lászlóról éppen milyen jelző jutott eszébe reggel fogmosás után.

+1 Nógrádi Tibor színészkedése

Pár nap fázis késéssel az országos sajtót is bejárta az a videó, ami a zászló felrakás közben történt. Én éppen lelkesen a mikrofonból buzdítom a tömeg kemény magját, Tamás már a zászlót próbálja felrakni. Ekkor egy pillanatra megsuhintja az addigra már ott álló, és a tömeggel beszélgetésbe elegyedni igyekvő Nógrádi Tibor fejét, mire ő pár másodperc múlva rájön, hogy nagyon megütötték, és Oscar-gyanús színészkedéssel földre rogy. Szerencsére többen élőzték (akkor még a Délmagyar.hu is, változnak az idők), úgyhogy gyönyörűen megmaradt a jelenet az utókornak. 

Az érdekes része, hogy én ezekben a drámai pillanatokban, ahogy a videón látszik is, éppen a tömeg felé néztem, így csak arra kaptam fel a fejem, amikor Nógrádi már fejét fogva eldől. Néztem is, mi történt, én akkor azt hittem, tényleg megütötte valaki, így utólag néztem vissza én is a videót, és nagyot nevettem rajta, remek mémek készültek belőle később.

Mindent összevetve a nehézségek és a vicces pillanatok mellett az utóbbi idők egyik legjelentősebb vidéki tüntetése volt, elképesztő volt a tömeg ereje, holnap öt órakor a Dugonics téren folytköv!

A rendőrség szerint továbbra sem kell tüntetésként bejelenteni az aláírásgyűjtést

Ahogy blogunkon is ígértük, miután Hadházy Ákos stábja köremailben kért minket erre, bejelentettünk a tervezett aláírásgyűjtéseket - bármilyen abszurd - gyülekezési törvény (Gytv.) alatti tüntetésként a rendőrségen. Akinek nincs meg ez az egész, nézze meg a Szeged TV ezzel is foglalkozó riportját, melyben én is megszólalok. Elég jól kiemelik az abszurd törvény lényegét: egy aláírásgyűjtő pultnál legalább ketten huzamosabb ideig állnak, és ugye már hivatali kötelességből is politizálnak.

Na, most az a poén, hogy ez a rendőrség szerint is abszurd.

Miután bejelentettük a csütörtök-péntekit - mégegyszer: az instrukcióknak megfelelően, tüntetésként (nagyon abszurd volt a tüntetés napirendjét összeállítani, "pult összeszerelése, aláírásgyűjtés, pult szétszerelése"), ma kora délelőtt csörgött a telefon, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságtól hívtak. Gondoltam, most jön az, hogy öt perces különbségekkel mehetünk be egyeztetni mindet, közben a szombatit is beküldtük, hogy meg legyen a két napos határidő, de nem.

Azt közölték: kértek jogértelmezést és az október elsején életbe lépett új Gytv. ellenére sem tüntetés a pultozás. Tájékoztathatjuk őket róla, mondták, de továbbra sem hozzájuk tartozik. Örültem neki. Egyelőre ez azt jelenti, hogy visszaállunk a rendes kerékvágásba, gyűjtünk, mint eddig. Hogy a teljesen betarthatatlan jogszabály amúgy mire lesz jó, az majd a jövő zenéje.

Nem tudja ellehetleníteni korrupcióellenes az aláírásgyűjtést a megszigorított gyülekezési törvény sem!

Kedves aktivisták, aláírásgyűjtők, szegedi aktív polgárok!
Amint sokan hallhattátok a médiában, tegnap életbe lépett az új, szigorúbb gyülekezési törvény (gytv.), ez ránk is vonatkozik elméletileg. Amikor elkezdtük a szegedi aláírásgyűjtést, akkor a sajtótájékoztatóval egybekötött pultozást bejelentettük a rendőrségen gytv. alatti rendezvényként (értsd: kvázi tüntetésként), mivel bár nem egységesen és nem egyértelműen, de azt az információt kaptuk felőlük, hogy be kell.
Megtettük, majd azt a hivatalos választ kaptuk, hogy nem az ő hatáskörük, az aláírásgyűjtés nem a gytv. hatálya alá tartozik. Így végül is gond nélkül, és a szegediek minket is meglepő nagyságú aktivitása mellett kifejezetten sikeresen tartottuk meg a startot, 505 aláírást szedtünk össze az első nap, és azóta is szépen gyűlik, nem vagyunk messze attól, hogy örömmel jelenthessük, hogy megvan az első ezer szegedi szignó.
Közben Szekszárdon ugyanez a jogi kérdés más színezetet kapott, amikor a helyi fideszes önkormányzat - lévén, hogy szerintük sem gytv. alá esik - a rendőrségtől kapott bejelentés másolata alapján területfoglalási díjat akart beszedni és lebontotta a kihelyezett aláírásgyűjtő standokat.
Most azonban a Hadházy Ákosék stábjától kapott körlevélből úgy értesültünk, a tegnap, azaz októbertől életbe lépett, és szigorított gytv. alapján mégis gytv-hatáskör alá esnek az aláírásgyűjtések is, akkor is, ha annak célja nem a tömegek összegyűjtése, nem hangzanak el beszédek, nincs hangosítás, stb.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden pultozást két nappal előre be kell jelenteni a rendőrségen, és csak akkor gyűjthetünk, ha megkaptuk a papírt, melyben tudomásul vették.

Fontos hozzátenni, hogy ez nem engedélyezést jelent, a békés gyülekezés ugyanis mindenkinek alkotmányos joga, a rendőrség indokolt esetben utasíthatja el, pl. ha más rendezvényt akadályoz, ebben az esetben általában javasolnak más helyszínt, ahol meg tudjuk tartani.
A probléma mindösszesen ezzel két dolog. Egyrészt a pultozás nem gyülekezés, akármit is mond a teljesen észszerűtlen és homályos jogszabály. Másrészt viszont a tüntetésekkel ellentétben az aláírásgyűjtések általában folyamatosan, sok, egymás utáni időpontban, periodikusan váltogatott helyszíneken szoktak történni.

Lehet, tehát, hogy innentől fél óránként járunk be a rendőrségre egyeztetni. Reggel kilenckor a szerda kora estit, de messzire nem megyünk, mert fél tizenegyre már mehetünk is vissza a csütörtök reggelit tárgyalni.

Nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a jogszabály életszerűtlen, hiszen két (!) embertől számolja a gyülekezést, azaz ha te egy ismerősöddel az utcán közéletről beszélgetsz, akkor már megbirságolhatnak, hogy be nem jelentett módon gyülekezést tartasz.

A jogszabály ilyen téren betarthatatlan, nyilván ez arra lesz majd jó, hogy később revolverként használják, talán még nem is tudni, kik ellen.

Ennek ellenére nem hátrálunk meg. Ha be kell jelenteni, hát bejelentjük. Ha nehezebb akadályokat görgetnek elénk, hát megugorjuk őket. Abban az országban, ahol a miniszterelnök büszkén vállalja, hogy magángépen utazik a hobbija kiélésére, amit ajándékba kap egy, a közbeszerzéseken taroló kormányközeli vállalkozótól, a korrupcióellenes harcot ennyi nem állíthatja meg.
Most azonban időt kérünk, hogy átszervezzük a munkát úgy, hogy egy ilyen jogszabályi környezet ellenére is tudjuk folytatni a gyűjtést. Két napot. Ennyivel kell ugyebár előre bejelenteni.

Így ma és holnap fél hattól fél hétig kizárólag a Földváry utcai Zöld Teraszon - magánterületen - gyűjtünk.

Ide tudjátok behozni - egyébként is - az ismerősi körben gyűjtött aláírásokat tartalmazó íveket is. Közben ma bejelentjük a következőket, és reméljük, hogy csütörtökön fél 1-től az SZTE TIK előtti járdán már tudjuk a tervek szerint gyűjteni.

Betilthatjuk a PET-palackokat, csak alig van rá alternatíva

Elsőre nagyon jó megoldásnak tűnik a Fővárosi Állatkert lépése, miszerint betiltotta a PET-palackos italok árusítását az állatkerti büfékben, azonban a döntés indoklásából (“a vízre szomjas látogató viszont bárhol megtöltheti a kulacsát csapvízzel”) hamar kiderül, hogy a probléma igen felszínes szemléletéről van szó.

bottles-60466_960_720.jpg

Az eldobható műanyag csomagolások óriási problémát okoznak, hihetetlen szennyezés, pazarlás, és még sorolhatnánk. Azt persze nem tesszük hozzá, hogy azért, mert eldobhatónak hívjuk, nem kell ezt rögtön megtenni, egy másfél literes flakont 2-3-szor minden gond nélkül lehet újratöltve használni, utána pedig lehet szelektíven gyűjteni. De a kérdés legfontosabb oldala mégsem ez, hiszen ez önmagában csak mérsékli a gondot. A legnagyobb baj, hogy idehaza egyre fogynak az alternatívák az ilyen palackok használatára.

A legfájóbb és legérthetetlenebb az, hogy Magyarországról lassan tíz éve stílszerűen kidobták a visszaváltható üdítős palackokat.

2002-ben a Pepsi kezdte a sort, 2008 óta az addig még meghagyott termékét, a Kristályvizet sem forgalmazzák ilyen csomagolásban, majd 2011-ben jött a Coca-Cola. Mára már klasszikus értelemben vett üdítőitalok az éttermi negyedliteres üvegpalackokon kívül egyáltalán nem kaphatók idehaza visszaváltható palackban. Akkor a kereskedőknek írt levelében a vezető kóláscég a fogyasztói igényekre hivatkozott, amely egyszerűen felfoghatatlan. Mikor júniusban voltam pár napot Berlinben, láttam, hogy ott például jelenleg is kaphatók a kóláscég szinte minden termékéből visszaváltós palackok. Pont olyan kemény falú műanyagból, mint amilyenek annak idején nálunk voltak a kétliteresek, csak odakinn egy literes kiszerelésben. Majdnem mindenütt ott vannak, veszik, szeretik, mint annak idején nálunk is. Ennek láttán elképedve gondoltam vissza arra, tőlünk hogyan száműzték az egész rendszert.

Idehaza tehát a szomjoltók csomagolása terén egyre fogynak a fenntartható opciók, ami igen aggasztó tendencia. Az egyik utolsó bástyát a visszaváltható gyümölcsszörpök képezik, e mellett az ember elkészítheti saját maga italát gyümölcsből, esetleg vehet teafüvet, bár az is már jár hulladékkal, főleg, ha filtert választ, mint a döntő többség. No meg persze a sör- és borválaszték egy jelentős része továbbra is visszaváltható palackban kapható, ami önmagában remek, de a félmillió alkoholista országában nem lehet ez az egyetlen fenntartható alternatíva.

A civilek nem aludtak el!

Már gőzerővel zajlanak a Szegedi Civil Háló első projektjei

Megalakulásunkat nagy megtiszteltetésünkre az országos média részéről is nagy figyelem kísérte. Azóta még nem hallattunk magunkról, amiből - nem csak feltétlen rólunk, hanem általánosságban a tüntetések után önszerveződésbe kezdő változást akaró civilekről - tévesen azt hitték többen, ezek a kezdeményezések elaludtak.

Erről szó sincsen, a megalakulásunk - a mi esetünkben a második szegedi tüntetés után egy héttel, május 12 - óta gőzerővel folynak az első projektjeink, eddig azért nem lehetett tehát rólunk hallani, mert ezeken dolgoztunk. Hamarosan azonban ismét a nyilvánosság elé lépünk, hiszen egyre több projekt jut már el erre a szintre. Hamarosan a médiában is megmutatjuk, miken dolgozunk, de addig röviden beszámolnék ezekről.

Nézzük tehát, mit csináltunk eddig! 

A bejelentést követően május 12-én alakuló plenáris ülést tartottunk a szegedi Zöld Terasz közösségi térben - amelyet addigra létrehozott Facebook-oldalunkon élőben közvetítettünk -, ahol a jelentkezőkkel kijelöltük az irányokat, amelyek mentén elindulunk.

A Zöld Terasz csapatának felvételei

Az ülés során mindenki felvetette, mik azok a legfontosabb témák, amelyekkel helyben foglalkoznunk kell, amelyekből témacsoportokat alkottunk, majd a megalakuló belső Facebook-csoportban demokratikusan szavaztunk róla, ezek közül mely legyen az első három, prioritást élvező téma. Ezek a független helyi nyilvánosság, a korrupciófeltárás és kampányígéretek számonkérése, valamint a szemléletformálás lettek, melyekhez ezután munkacsoportok alakultak, és megkezdték a munkát.

A három munkacsoport alakuló meetingeket tartott, ahol már ki is kristályosodtak a konkrét feladatok. Emellett több rövidtávú - mondjuk így: "gerilla-" - projekt is várható, valamint rendezvények, és videó- és podcastsorozat is indulnak, de ezekről majd lejjebb! 

Független nyilvánosság

Remek kezdeményezésnek tartottuk a Nyomtass te is nevű "szamizdat" újságot, amely független híreket juttat el, elsősorban az agglomerációs és vidéki területekre, tehát oda, amelyek a leginkább ki vannak téve a mindent letaroló propagandának. A kiadvány koncepciója tartalmazza, hogy a négyoldalas kis heti újság utolsó oldala helyi híreket tartalmazzon, és lehetőleg minden megyében készüljön regionális mutáció. Sajnos a Csongrád megyei ebből összesen egyetlen példányt élt meg - egészen eddig!

A Háló releváns munkacsoportjával újraindítottuk a Csongrád megyei mutációt, amelynek már a második számát nyomtatjuk éppen (lásd: jobbra). Miután a monopol helyzetű helyi lapot is einstandolta a propagandagépezet, erre egyre nagyobb szükség van. Munkánkhoz a még megmaradt független helyi portálok híreit vesszük alapul, vagy éppen az országos lapok helyben releváns cikkeit. E sorok írója egyébként az egyik független hiperlokális lap felelős szerkesztője így - hasonlóan a korábbi Poszt Magazin c. próbálkozáshoz - saját anyagaim is a többi szerkesztőnek javaslom rendszeresen a bekerülők közé.

Szemléletformálás és viták

A másik két munkacsoport ennyire még nem áll jól, ám ott is már világosak az irányvonalak. A szemléletformálás terén olyan témákat választottunk, mint a demokrácia, a fenntartható fejlődés, a nemzeti emlékezet és a kirekesztés elleni küzdelem. A demokráciát leginkább a fiatalok körében, gyakorlati módon szeretnénk majd terjeszteni, a többire pedig a viták és beszélgetések tűntek jó lehetőségnek. Városunkban ugyanis keveselljük a megrendezett viták számát, így terveink szerint hamarosan elindul vitaHáló rendezvénysorozatunk, melynek során közéleti-politikai és történelmi kérdésekben ütköztetjük meghívott vendégeink érveit - természetesen nyilvános, és reményeink szerint a sajtó érdeklődésére is számot tartó rendezvényeinken.

Hasonló eszköz lesz a már gőzerővel készülő témaHáló online podcast-sorozatunk is, melynek első adása a YouTube-on már meghallgatható, hamarosan pedig felkerül a többi platformra is. Itt még magáról a koncepcióról, és a tervekről van szó, ám a következő adásokban már érdekes, és igen vitára inspiráló - jó, mondjuk ki: kellően megosztó - témákat veszünk elő. A tervek közt szerepel még a tudásHáló előadás-sorozat elindítása is, amely ingyenes rendezvényeken hasznos gyakorlati útmutatókat ad szakemberek, pl. ügyvédek, jogászok, stb. segítségével olyan témákban, mint a népszavazási kezdeményezés, vagy éppen a lakógyűlések.

A korrupciófeltárás és a kampányígéretek számonkérése már keményebb dió. Jelenleg is dolgozunk a témán, mindenképpen együttműködnénk ezzel specifikusan foglalkozó civilekkel, esetleg oknyomozó lapokkal is, és korábban olyan jelzést kaptunk az önkormányzat irányából, hogy nyitottak lennének a projektjeinkre, reméljük, ez a gyakorlati megvalósításig is eljut.

Közben pedig folyamatosan várjuk a jelentkezőket. Aki Szegeden vagy a közelben él, dolgozik, azt mindenképpen várjuk jelenlegi és jövendőbeli munkacsoportjaink aktív tagjai közé. Mindenki mást pedig arra buzdítunk és kérünk, kövesse munkánkat itt, a blogon feliratkozva (jobb felső sarok), valamint a közösségi médiában a Facebookon, YouTube-on és hamarosan Instagramon is!